2016. április 30., szombat

Városi séta és vadregényes várak

Városi séta és vadregényes várak

Arad Szegedtől körülbelül 100 km-re fekszik a Maros partján. Autópályán könnyen és gyorsan megközelíthető, ha nem kell sokat várni a határon, akár egy óra alatt is elérhetjük. A Zarándi-hegységig Aradtól nagyjából 20-30 km-t kell megtenni, de érdemes körülnézni a városban.




Egy kis történelem…

Arad régi vára a jelenlegi várostól 7 km-re feküdt és 1132-ben említették először egy oklevélben. 1131-ben országgyűlést tartottak Aradon, amely II. Vak Béla ellenfeleinek nem volt szerencsés esemény, mert kivégezték őket. A XIII. században a tatárok lerombolták a várat, onnantól kezdve Aradot nem emlegetik várként egyetlen iratban sem. 1554-ben a törökök építettek erődítményt, amelyet 1685-ben végleg visszafoglaltak a keresztény seregek.


Az aradi városháza az előtérben vásárral
A városháza


A XVIII. század közepétől kezdve rohamos fejlődésnek indult a város. Megjelentek a céhek, a lakosság gyarapodásnak indult, ezért  1770 körül új városházát emeltek. 1763 és 1780 között Mária Terézia rendeletére elkezdték felépíteni Arad új, korszerű erődítményét. A 1848-as szabadságharc alatt a magyar csapatok elfoglalták az erődöt és csak a világosi fegyverletétel után adták vissza az osztrákoknak. A vár melletti vesztőhelyen végezték ki a tizenhárom aradi vértanút 1849. október 6-án.


Az aradi Szabadság-szobor az aradi vértanúk emlékére
A Szabadság-szobor - 1890-ben az aradi vértanúk emlékére avatták fel


A XIX. század második fele gyors fejlődést hozott a városnak. Gyárakat, üzemeket alapítottak, vasút épült. A két világháború között a város fejlődése lelassult. A II. világháború harcai elkerülték várost, csak egyszer érte bombatámadás. Az 1950-es évek erőltetett iparosításának köszönhetően gyárakat, üzemeket alapítottak, ami a lakosság számának növekedésével járt együtt. Ekkor épültek Arad panelnegyedei, amelyek elrejtik bájos belvárosát.


Barokk palota Arad belvárosában
Díszes homlokzat a belvárosban


Séta Arad belvárosában és a Maros partján

Arad legszebb és leglátványosabb utcája az épülő görög keleti templomtól a színházig tart. A széles sugárút közepén hársfasorral közrefogott villamossínek futnak. A járdák szélesek, kényelmes sétára és nézelődésre csábítanak: boltok, kávézók, éttermek követik egymást. Érdemes csatangolni a hangulatos kis utcákban is, és elsétálni a Maros fele.


Aradi utca a Pizza House pizzázóval
Aradi utcakép



Még egy pici történelem… Solymos vad vára

Solymos vára az 1270-es években épült a Maros északi partján egy magaslaton, ahonnan jól be lehet látni a környéket. A nevét feltételezhetően onnan kapta, hogy az Árpád-korban solymásztelep volt. A vár fénykora Hunyadi János idején jött el, aki 1444-től birtokolta. 1541-ben Izabella királyné a várban pihent meg, miközben Budáról Gyulafehérvárra tartott. Róla nevezték el a belső vár romos erkélyét Izabella királynő balkonjának. 1551-ben a törökök kardcsapás nélkül vonultak be a várba, mert a Habsburg zsoldosok harc nélkül elmenekültek.  1595-ben a magyarok visszafoglalták, viszont 1602-ben Székely Mózes elcserélte a törökökkel Kladova várára. 1616-ban Bethlen Gábor fejedelem csapatai visszavették a várat. A XVII-XVIII. században katonailag jelentéktelenné vált. 1788-ban a Habsburg hadvezetés elrendelte a kiürítését és felrobbantották a falait. Valószínűleg a külső falakról lehet szó (ezeknek csak az alapjai vannak meg), ha ez tényleg megtörtént.


Solymos vára egy nyár elejei délelőtt
Solymos vára


Solymos ostroma

A vár festői látványt nyújt, ahogy haladunk felé autóval, és messziről nem is tűnik nehéznek a felvezető út. Edzettebbek támadhatják a várat egyenesen, de van egy könnyebb ösvény felfele, érdemes azt követni. A talaj helyenként morzsalékos és csúszik, nem árt, ha strapabíró cipő van rajtunk.  A várból szép kilátás nyílik a Maros völgyére, Lippára, Aradra és a Zaránd vonulatára.








Csipetnyi történelem… Világosi vár

Világost a legtöbben az 1849. augusztus 13-i fegyverletételről ismerik. A források a várat 1318-ban említik először. A következő évszázadban többször is gazdát cserélt. 1444-ben Brankovics György Hunyadi Jánosnak adományozta, de 1448-ban meggondolta magát. Elfogatta Hunyadit és kényszerítette, hogy adja vissza neki a várat.
Hunyadi Mátyás 1456-ban Szilágyi Mihálynak, a nagybátyjának ajándékozta Világost, majd 1458-ban a vár a nagybácsi börtöne lett. Mátyás ellen összeesküvést szőni és lelepleződni nem volt jó húzás. Szilágyi nem raboskodott sokáig, mivel szakácsa, Lábatlan György sikeresen megszöktette 1459 nyarán, végül ki is békült Mátyással és visszakapta a birtokait. Sajnos, nem élvezhette sokáig a szabadságot, mert 1460-ban a Délvidéken elfogta a török és Konstantinápolyban kivégezték. Világost a XVI-XVII. században hol az erdélyi fejedelemség, hol a törökök szerezték meg. 1693-ban végleg visszafoglalták a Habsburgok. A várat szétlőtték és nem akarták újjáépíteni, 1755-ben pedig Bohus Imre vásárolta meg a várat, később a család a kastélyuk építéséhez innen hordatta a követ. Az 1784-es erdélyi parasztfelkelés alatt attól tartott az osztrák katonaság, hogy a vár falai közé lázadók fogják befészkelni magukat, ezért a falakat ágyúkkal szétlőtték.





A világosi várba egyelőre nem jutottunk el, de az biztos, hogy az Alföld síkjára és a Béli-hegység felé gyönyörű kilátás nyílik a hegyről, a várrom hasonlóan festői, mint Solymos.

2016. április 28., csütörtök

Néhány szó a Zarándi-hegységről általában

Hol van a Zaránd?


A Zarándi-hegység az Erdélyi-szigethegységtől dél-délnyugatra fekszik. Keleten az Erdélyi-érchegység, nyugaton az Alföld határolja, amelyből egy meredek szökkenéssel emelkednek ki a magaslatok. A földrajzi behatárolást félretéve…  A Zaránd Szegedtől 120-130 km-re keletre és Aradtól kb. 20 km-re kezdődik és egészen Brádig húzódik. Így Románia leghosszabb főgerincével büszkélkedhet, ha már magasságával nem emelkedik ki: a csúcsok átlagos magassága nem haladja meg a 600 métert, a legmagasabb hegye a Drócsa (Drocea) 836 méterrel. Ezzel ugorhatunk is a következő témára…



Milyen jellegzetességei vannak a Zarándnak?


 A domborzatra jellemző, hogy a völgyeken kis vízhozamú patakocskák szaladnak végig, amelyek nyáron gyakran kiszáradnak. Ennek ellenére a vízfolyások folyamatosan mélyítik a puha talajú völgyeket. A hegységet átszövik az erdei utak és ösvények, de jobb a kijelölt túraútvonalakon haladni, mivel a jelöletlen utak gyakran sehova nem vezetnek. Gyertyánok, tölgyek és bükkök adnak kellemes árnyékot a túrázóknak. A völgyekben falvak és tanyák bújnak meg, idilli, vidéki hangulatot árasztva.


Solymos vára és a Zarándi-hegység
A solymosi vár és a hegység vonulata



Kilátás Solymos várából Lippára és a Maros völgyére
Kilátás Solymos várából


Flóra és fauna


Nem vagyok botanikus, az állatokhoz sem értek, és nem is találtam leírást a Zaránd növény - és állatvilágáról, ezért csak a saját tapasztalataimat írom le. A réteken és az erdőben bőven nyílnak gyönyörű virágok. Szerencsés esetben május közepétől találhatunk szamócát, később a nyár folyamán érik a málna és a szeder. Ha ügyesek vagyunk, akár kakukkfüvet is találhatunk. A növények között nyugtalanul repkedő lepkékben is gyönyörködhetünk.  Ezeknek a színes rovaroknak a meghatározása jobban megy, láttam közönséges boglárkát, hajnalpírlepkét, sziklai fehérlepkét, kis fehérsávoslepkét.
A sziklákon napozhatnak gyíkok, siklók, nedves területeken békák is felbukkannak. Mindenképp érdemes a lábunk elé nézni főleg sziklás terepen, mivel keresztes viperával is összeakadhatunk.
Sokféle madár él a területen. A solymosi vár közelében sas repkedett prédára lesve. Láttam harkályt az erdőben fát kopogtatni, rigót elrepülni és kakukk hangját hallottam az erdőben.
Emlősök közül él a hegységben (a teljesség igénye nélkül) nyúl, őz, vaddisznó, farkas, róka. Eddig csak rókával találkoztunk, kíváncsi volt a sátrunkra. Az erdőben vaddisznók nyomait és dagonyázó helyeit fedeztük fel.


Közönséges boglárka tavaszi reggelen megdermedve
Boglárka - Mázlink volt, reggel dermedten nem volt kedve elreppenni



Kis fehérsávoslepke hátizsákon meleg nyári napon
Kis fehérsávoslepke a hátizsákomon

A Zarándi-hegység legnagyobb előnye, hogy Szegedhez közel van, és Aradig végig autópályán lehet menni. A természeti kincsek mellett kulturális látnivalókban is bővelkedik: Aradon, Lippán sétálhatunk, megnézhetjük a nevezetességeket, a máriaradnai templomot, felmászhatunk a solymosi várhoz. A következő posztban röviden összefoglalom, milyen érdekes helyekkel büszkélkedik a Zaránd nyugati oldala.

Források: 

Web Analytics