Világosról mindenkinek az 1849-es
fegyverletétel jut eszébe, pedig a világosi sík fölé magasodó hegyen trónoló
várromnak érdekes története van. Ez a vár is - úgy, mint Solymos - gyakran
cserélt gazdát, történetében bőven van árulás, de még egy fej nélkül eltemetett
várkapitány is...
|
A világosi vár, háttérben a nagyon lapos Alföld |
Mikor épült a vár?
Erre a kérdésre ellentmondásos
válaszokat találtam. Kiss Gábor könyvében azt olvashatjuk, hogy a vár és a falu
már a XII. században létezett. Ezt arra alapozza, hogy 1190-ben a cisztercita
rend apátságot alapított a Világosi-völgyben. Más, netes források szerint a
várat a tatárjárás után építették, mivel
oklevélben először 1324-ben említik Világos várát. Károly Róbert a Héder
nembeli II. Őznek adományozta a Győr megyei Buhácság birtokot. II. Őz kapuvári
és világosvári várnagy volt.
Valószínűleg II. Őz volt az, aki
a királlyal lovat és fegyverzetet cserélt, amikor az 1330-as havasalföldi
hadjáratban Basarab vajdától a királyi csapatok vereséget szenvedtek. Károly
Róbert így megmenekült, Őzt kapták el és ölték meg a vajda emberei. A király
Világos várát Őz fiának, Hédernek adományozta.
|
A falu és a végtelen Alföld - innen jól lehetett látni, ha seregek mozogtak |
Királyi adományozások és
cserebere
A királyok szerettek a híveiknek
várakat és földeket adni, így biztosítva, hogy a későbbiekben is megkapják a
támogatást. Zsigmond király 1390-ben Sárói Lászlónak, temesi ispánnak a világosi és
az aranybányával rendelkező fejérkörösbányai birtokot adományozta. Egy év múlva a király
meggondolta magát és elcserélte ezeket az uradalmakat Újvár és Kőszeg
városokért Vas megyében.
A XV. századra a világosi
uradalomhoz 145 település tartozott. 1439-ben Albert király az uradalmat
elcserélte a Brankovics György szerb despota birtokában lévő Nándorfehérvárra. Gondolom,
nem a szebb fekvése miatt, hanem stratégiailag jobb választás lehetett. Brankovics
nem sokáig élvezhette felhőtlenül a világosi panorámát, mivel I. Ulászló
szemében hűtlennek bizonyult. A királyok pedig hűtlenség esetén szeretik
elvenni a birtokokat és más, hűségesnek tartott alattvalónak adni. 1441-ben a király ellen lázadók ellen sikerrel
harcoló Maróthy László aradi ispán kapta Világost és a hozzá tartozó uradalmat.
Ennek ellenére Brankovicsot 1444-ig nem sikerült kilakoltatni, ugyanis csak
ekkor adta át a várat Hunyadi Jánosnak.
|
Meredek az út felfele... |
Világos a Hunyadiak idején
Hunyadi 1456-os halálakor a
birtokait a fiai, László és Mátyás örökölték. Mátyás a világosi birtokokat
Szilágyi Mihálynak, a nagybátyjuknak és nevelőjüknek adományozta. Amikor
1458-ban a köznemesség Mátyást választotta királynak, még csak 15 éves volt, úgy gondolták, túl fiatal az ország
kormányázáshoz. A nagybátyját tették meg kormányzónak 5 évre, de ezt a pozíciót
nem élvezhette sokáig. Az ifjú királynak hamar elege lett abból, hogy a
nagybácsi mindenbe beleszól, szövetségre lép a Hunyadi család ellenségeivel, a
Garaiakkal a háta mögött, Besztercén pedig kegyetlenkedik. A besztercei
grófságot Mátyás királlyá koronázása után adta Szilágyi Mihálynak. A
beszterceiek a szabadságukat féltve fellázadtak. Szilágyi a város ellen vonult
seregével, kirabolta, felgyújtotta és a lakóit megkínozta, felkoncoltatta. Nem
csoda, hogy Mátyásnak ez már sok lett és 1458. október 8-án elfogatta a
nagybátyját és Világos várába záratta. Eredetileg meg akarta öletni Szilágyit,
de a pápa közbejárására elállt ettől a szándékától.
A hagyomány szerint Szilágyi
Mihály hűséges jobbágyai segítségével szökött meg. A várnagy épp távol volt, az őrséggel pedig sikerült
elhitetni, hogy török portyázók jelentek meg a környéken, akik erre kivonultak
megverekedni velük. Ez épp elég idő volt arra, hogy Szilágyit a bilincseitől
megszabadítsák, a jobbágyokat felfegyverezzék és a visszatérő őrséget elverjék.
Szilágyi persze rögtön értesítette az unokaöccsét, hogy változott a helyzet.
Mátyás ekkoriban már tudott a török támadásról és kibékült a nagybácsival,
mivel valakire rá kellett bízni a török elleni védekezést. 1460-ban a török
elfogta és Konstantinápolyba vitték, ahol lefejezték. A világosi birtokok az
özvegyére, Báthori Margitra szálltak.
|
Valószínűleg Szilágyi nem élvezhette rabsága idején a páratlan panorámát |
Változatos birtokosok és árulás
1514-ben Dózsa hada elfoglalta
Világost. 1566-ig hol németek, hol magyarok őrizték, de végül a törökök
elfoglalták. 1595-ben Báthori Zsigmond sikerrel ostromolta és visszaszerezte. Szelestey
Jánost nevezte ki a vár kapitányának.
Solymosnál és
Kalodvánál már
emlegettem Székely Mózest és az 1602-es tövisi csatavesztését. Szelestey János
szintén részt vett a csatában, ő a várba menekült. Giorgo Basta (a Habsburg
csapatok vezére) egyik emberének sikerült rávennie Fekete Mátét, hogy árulja el
Szelesteyt... A várat így Petneházy István, a jenei vár kapitánya könnyedén
megszállta, Szelestey fej nélküli testét, pedig valahol az országút mellett
temették el. Arról nem szól a történet, hogy a fejével mi történt, biztos
kitűzték a vár fokára elrettentésül. Székely Mózesre is ugyanígy vadászhattak,
de ő óvatosabb volt.
Hamarosan ismét a török foglalta
el a várat. 1606-ban Petneházy vissza akarta szerezni csellel. A törökök a
fellegvárat őrizték, a külső bástyákon rácok szolgáltak. Petneházy embere egy
rác pap volt, ő meggyőzte a katonákat, hogy segítsenek a várat elvenni a
törököktől. Tíz rác katona elrejtőzött a fellegvár felvonóhídja alatt, ketten
pedig a fellegvárba mentek, hogy megöljék Huszein béget. A bég viszont nem volt
egyedül, épp egy tiszttel beszélt. Az egyik rác rájuk támadt, megölte a
tisztet, a másik elment segítségért. Huszeint viszont nem sikerült megölnie, a
zajra pedig odarohantak az emberek. A rác katonát megölték, a testét
kihajították az ablakon. Gondolom, elrettentésül.
Petneházy nem tudott szabadulni a
világosi vár elfoglalásának gondolatától... Báthori Gábor 1608-ban adományozta
Petneházynak, pedig továbbra is törökök tartózkodtak benne. Báthori adott is,
meg nem is... Petneházy persze 1609-ben megpróbálta elfoglalni tisztességes
módszerrel, de nem sikerült.
1614-ben került ismét magyarok
kezébe a vár. Az őrzését rác zsoldosokra bízták, akiknek végül nem fizettek,
ezért fellázadtak. Bosszúból 1615-ben a lippai pasának engedték át a várat. 1660-ban
Evlia Cselebi így írt a várról: "az ég csúcsáig emelkedő magas, vörös
szikla fölött sólyomfészek módjára álló kicsiny, erős, színes vár. A várban
hatvan ház, egy dzsámi s egy magtár van s másféle épület nincs. Keletre néző
egyetlen kapuja előtt a Vértanúk búcsújáróhelye van."
A vár pusztulása
1693-ban Heister császári
tábornok serege szerezte vissza végleg a törököktől a várat. Ezzel a katonai
jelentősége meg is szűnt, az ostrom miatt megrongálódott falait nem javították
ki. Bohus Imre, Grassalkovich herceg gazdag jószágigazgatója vette meg a
területet. A vár köveit a család később felhasználta a kastélya építéséhez. Az 1784-es Hora
felkelés alatt a még álló falakat a császári sereg ágyúval szétlőtte, mert
attól tartottak, hogy a lázadók a falak közé befészkelik magukat.
Manapság aszfaltút vezet a várromhoz, a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye lett, szívesen nézik a várból a naplementét és a csodálatos kilátást.
Források:
Címkék: helytörténet, Világos, Zarándi-hegység