Barangolások a Zarándi-hegységben: Solymosi reggel, világosi alkony

Reggel viszonylag korán ébredtünk, hogy legyen idő fotózni, reggelizni, és még a mászás beleférjen, mielőtt túl meleg lesz. Kávéra is jutott idő a kisboltnál, némi alapszókinccsel és mutogatással ismét mindenki olyan kávét kapott, amilyet szeret. A szikla alá már teljesen felélénkülve értünk. A kereszt alatti falhoz mentünk, ott viszonylag keveset voltunk eddig. Amíg nem forrósodott fel a szikla, addig másztunk felváltva, de aztán inkább húztunk a strandra, mielőtt rásülünk a kőre, de előbb Ménesen megálltunk bort venni.

Ménesi borászat

Balla Géza pincészete a Szegedi Borfesztiválon is képviseli magát minden évben, így nem volt ismeretlen számunkra. Borai többször kiérdemelték a Szeged Bora címet, a Fekete leánykával idén is nyert. Ha már úgyis Ménesen autóztunk keresztül, megálltunk a pincészetnél körülnézni, és bort is vásároltunk. Estére folyóbort vettünk, cabernet savignont. Nem értek a borokhoz, nekem bejött. Ahogy a Kadarisszima is, amikor Szegeden kóstoltam. A terveim között szerepel a helyi pincészetek felderítése, mert bár a Balla pincészet közismert, Világosra tartva végig szőlőket láttunk és néhány vonzó táblán is megakadt a szemem. Viszont a hétvégén cél a világosi vár bevétele volt.

Gyorokon egy bányatónál alakítottak ki strandot. A parkolásért 5 lejt kell fizetni. A víz helyett először a büféket és éttermeket céloztuk meg, mert a mászástól mindenki éhes és szomjas lett. Nekem a lángosos tetszett, ott függőágyakban lehet ejtőzni, a padokon párnák vannak. Azért nem oda ültünk be, mert a társaság micst akart enni, és ott nem lehetett kapni. Így az első micses helyre csaptunk le. Finom volt, a pádisiakkal is felveheti a versenyt.

Gyoroki homokos strand két kék törölközővel

Nem tengerpart, de majdnem :-D

Jóllakva vágtunk neki a helykeresésnek a homokos strandon. Szerencsénk volt, az egyik napernyő alatt találtunk szabad helyet és két nyugágyat. Utóbbiakért lehet, hogy kellett volna fizetni, de nem jött senki pénzt beszedni. A víz kellemes és kristálytiszta, viszont figyelni kell, mert gyorsan mélyül. Azt hiszem, ez lehetett az oka annak, hogy kisgyerekes családokat nem láttunk pancsolni. Viszont lehet vízibiciklizni, láttunk windsurfözőket, bátrabbak pedig csúszdázhatnak is. Mi úszkáltunk, aztán építettem egy kicsi homokvárat. Az időjárás jelentés délutánra nem sok jót ígért, egyre felhősebb lett az ég, de megúsztuk néhány erősebb széllökéssel és csepergéssel. A strand rekordsebességgel ürült ki, mi maradtunk és jól is jártunk, mert újra kisütött a nap.

Csepegtetett homokvár a gyoroki strandon

Csepegtetett vár, még boltívet is sikerült összehozni

Egy idő megint éhesek lettünk, ezért visszamentünk a büfékhez. Másik helyre mentünk, a micsezős hely mellé. Ennek a nevére is emlékszem, Laguna Beach Club. Kitaláltam, hogy koktélt szeretnék inni, így született a mojitós kép Tigriskével.

Mojito koktél plüss tigrissel a gyoroki strandon

A koktél és Tigriske

Palackokból készült halszobor a gyoroki strand mellett

Palackokból készült halszobor - hatékony emlékeztető arra, hogy mindenki szedje össze maga után a szemetet

Világosi vár alkonyatkor

Gyorokról Világosra autóztunk át nagyon szép úton. Egyik oldalon a hegyek szőlővel, másik oldalon már az Alföld végtelen síkja kezdődik. A falvak takarosak, bár itt-ott láthatunk ízléstelen palotákat. Én azt találom bennük viccesnek, hogy valójában ugyanolyan mind, valószínűleg ugyanazt az építési tervet másolják. Emeletes, elöl négy oszlop, méretes bejárati és erkélyajtó, a kettő gyakran ugyanolyan. Általában befejezetlenül állnak, vakolat nélkül. Szerencsére hagyományos falusi házak is akadnak, olyanok, amilyeneket Kalodván lehet látni.

A világosi várhoz szerencsére nem kellett felgyalogolni, mert aszfalt út vezet a mellette lévő hegycsúcsra, ahol egy rádiótorony áll. Ezért népszerűbb úti cél, mint a solymosi vár, mert csak kicsit kell sétálni az autótól egy szinte sík gerincen a várig.

A vár maradványai jóval kisebbek, mint Solymoson. Viszont a kilátás az Alföldre páratlan, éjjel lehet nézegetni a távoli települések fényeit és tippelni, hogy vajon mit láthatunk. A napnyugta igazán különleges, nemcsak mi voltunk rá kíváncsiak. Igaz, mi nem mentünk el várba, mert már felállítottuk addigra a sátrakat olyan 500 méterre tőle. Az ösvény mellett van egy jellegzetes szikla, ott ücsörögtünk a borral és némi sajttal. Aztán mentünk aludni, mert másnapra a Hegyes-csúcsra akartunk felmenni Kaszojáról.

A világosi vár romjai

A világosra vezető aszfaltút a várból nézve

Kanyarog az út