A világosi várnál reggel még
fotóztunk, utána nekiálltunk reggelizni, összepakolni a holmikat. Rájöttünk,
hogy a vizünk fogytán van, így azt terveztük, hogy a faluban keresünk egy
boltot, miután megnéztük a Bohus-kastélyt.
|
Távközlési torony - mellette van a parkoló |
Bohus-kastély
A kastély klasszicista stílusban
épült a 19. század első felében, építőanyagként a világosi vár köveit
használták fel. Az épület U alakban egy udvart fog közre, a bejáratot dór
oszlopok díszítik. 30 szobája van, 1960 óta
Ioan Slavici román író múzeuma található
benne. Az épületben Emil Montia román zeneszerzőnek is szenteltek egy
kiállítást, aki Világoson élt és alkotott.
Görgey itt írta alá a fegyverletétel dokumentumait. A kastélyba nem mentünk be, kevés
volt az idő, inkább a Hegyesre akartunk feljutni. A parkban szétnéztünk,
találtunk táblát térképpel és egy kutat. Itt feltöltöttük a vízkészletünket és
mentünk tovább Kaszojára.
|
A kastély - tudom, mindenki tornyokat várt... |
|
Bohusné Szögyény Antónia (1803-1890) óvodát alapított Világoson, a szabadságharc idején élelemmel és ruhával látta el a honvédeket, '49 után pedig a börtönbe zárt honvédeket látogatta.
|
Világosról Kaszojára
Szép út vezet a hegyek lábánál a falvakon keresztül Világosról Kaszojára. Figyelni kellett, hogy merre megyünk, lestük a táblákat és a GPS-t.
Magyarádnál (Măderat) a falu előtt lefordultunk a temető felé vezető földútra, azt
hiszem, hogy tábla mutatott arra és nem a GPS alapján választottuk. Utólag jobban
megnézve a térképet és a google streetview-t jobb lett volna, ha továbbmegyünk
az úton és a buszmegállónál fordulunk jobbra.
Almásegres (Agrișu Mare) is trükkös volt. A
faluban csak a "főút" van leaszfaltozva, az viszont csinál néhány
kanyart a sakktábla szerkezetű településen. Csak az aszfaltcsíkot kell követni,
ennek ellenére a sofőr - aki egyben a fotókat is készíti a blogra - kicsit
aggódott, hogy jó felé megyünk-e. Székesaranyág (Arăneag) után viszont nem volt több cikk-cakk, mentünk egyesen Kaszojára. A térképet nézegetve lehet, hogy Tornova felé kerülve egyszerűbb
lett volna és csak 6 km-rel hosszabb.
A Magyarád közepén átvezető út jobbnak tűnik a street view alapján
Kaszoján futnak össze a környék
túraútjai. Van itt kemping, hétvégi házak, szoktak sporteseményeket tartani.
Világoson mountain bike versenyt hirdettek egy plakáton. A kempinget egyszer kipróbáljuk, bár
a várak nagyon bejöttek éjszakázó helyként, szóval ez igen nagy áldozatot fog jelenteni.
|
A '80-as években Kaszoján alkotótáborokat tartottak. Mára a szobrokat benőtte az erdő |
A Hegyes 799 méter magas, a
Zarándi-hegység nyugati felének legmagasabb csúcsa. Papír térkép híján a
kaszojai információs táblát tanulmányoztuk és útközben a lefotózott táblát
használtuk térképnek. A jelzések elég
gyakran követték egymást, ahol épp nem akadtak ott az ösvény egyértelműen
haladt. A piros háromszöget követve indultunk el. Eleinte jó volt az út, aztán
traktorok szabdalta, puha és morzsalékos talajú terepen próbáltunk boldogulni.
Szerencsére ennek vége lett és hol erősebben, hol kevésbé emelkedő ösvényen
sétáltunk. Aztán a talaj ismét süppedőssé, lazává vált, de szerencsére ez nem
tartott soká. Két ilyen szakasz volt a bükkerdőkben, meredekebb részeken. A
gerinceken jól lehet haladni, nekem az a rész tetszett a legjobban, ahol egy
pici fenyvesen mentünk keresztül. Egyébként alacsonyabban a tölgy és a gyertyán
az uralkodó fafajok, ahogy magasabbra mászunk, bükkösök következnek.
|
Bükkfák |
A csúcsot egy kereszt jelöli és
egy kőre Highis 799 m felirat van ráfestve, bár már elég kopott. Itt ettünk és
pihentünk valamennyit. Visszafele a sárga csíkon mentünk, valahogy senkinek nem
volt kedve lefele vergődni a traktoros úton. Gyönyörű bükkösön keresztül
haladtunk lefele, a fák szinte az égig értek. Az ösvényt itt-ott kicsi patakok
szabdalták. Az ösvény kiszélesedett erdészeti úttá, de aztán hamarosan
letértünk róla a jelzést követve. A Hegyes patak felett vezetett a turistaút. A
patak mély árkot vágott magának a laza talajba. Néha csermelyeket kereszteztünk, amelyek a Hegyesbe futottak.
|
Szarvasbogár |
|
Nem látszik a patak, épp kevés víz volt benne. A laza talajba mély árkokat vágnak a vízfolyások |
|
Felvertük a port rendesen |
Később visszatértünk az erdészeti
útra, aztán leereszkedtünk a patak mellé a völgybe. Itt már sokkal szelídebb
képet mutatott a környék. A következő 2 km nem lett a kedvencünk, sík dózerúton sétáltunk
Kaszoja felé a tűző napon.
Hazafele Világosról egyenesen
Arad fele mentünk, ahol vásároltunk, aztán irány a határ... Nem kellett sokat várni, hamar Szegeden voltunk és mindenki megkezdhette a hétvége kipihenését.
|
Sárga jelet követtük |
Címkék: Hegyes, Kaszoja, túrázás, Világos, Zarándi-hegység