A
Bohus család és a kastély
A szlovák Bohus család
1749-től része Világos és a környék történetének, akkor nevezték ki Bohus Imrét
a világosi uradalom igazgatójának. 1755-ben Mária Terézia bárói rangot
adományozott a családnak. 1778-ban vált a Bohusokévá a birtok. A falu
szabályos, sakktáblás szerkezetét osztrák hadmérnökök segítségével 1782-ben
alakították ki.
Ha valaki a környék
legnagyobb földbirtokosa, akkor kastélyra is szüksége van. A Bohusok a
klasszicista, tipikus mezőségi kastélyukat 1824-ben kezdték el építtetni. Az
építkezés 1832-ig tartott. A várból is hordtak köveket a kastélyhoz.
Földszintes, 30 szobája van, U alakban egy udvart fog közre. A bejáratot dór
oszlopok díszítik.
|
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.173 |
Világosi báró Bohus János az 1830-as
években alföldi szlovákokat telepített a birtokra. Konzervatív, a régi feudális
viszonyokat fenntartani akaró birtokos volt, elkötelezett híve a bécsi udvari
politikának. Gyakran alakult ki konfliktus közte és a birtokán élő jobbágyok
között. Alkalmazottai között nem tűrte a magyarokat, inkább románokat és
szlovákokat fogadott fel.
Az egyik súlyos
konfliktust 1835-ben idézte elő, amikor a község legelőit rosszabb minőségű
földekre akarta cserélni. A jobbágyok dühükben a földmérők jelzéseit
összekeverték, aztán a kastély udvarára vonultak, megverték a tiszttartót.
Bohus János Pankotára menekült és onnan küldött fegyvereseket, akik csak
másnapig tudtak rendet tartani, mert akkor őket is megtámadták a jobbágyok.
Végül katonák érkeztek és helyreállították a rendet.
|
Bohus János - ha minden igaz, a kastélyban megtalálható a festmény (forrás) |
Bohusné
Szögyény Antónia
Világos kiemelkedő
alakja a XIX. században Szögyény Antónia volt, akinek a tiszteletére 1910-ben
szobrot emeltek Világoson. Antónia 1803-ban született Budapesten. Gyermekkorában
jó nevelést kapott, latinul, németül, angolul, franciául tanult. Zongora tanára
Liszt Ferenc volt, aki tehetségesnek tartotta, a legkedvesebb tanítványának
nevezte. Brunszvik Terézzel ismerték egymást, nagy hatást gyakorolt rá a
grófnő.
Bohus János
feleségeként nem lehetett egyszerű dolga, merőben más nézeteket vallottak. Antónia
segítette a szegényeket, sokat jótékonykodott, támogatta a művészeket,
költőket, írókat. Világoson óvodát és német-magyar vegyes tannyelvű iskolát
alapított az 1840-es években. 1844-ben a Maros elöntötte Aradot, ekkor gyűjtést rendezett az árvíz áldozatainak segítésére és a helyreállítási munkálatokra.
|
Bohusné Szögyény Antónia (forrás) |
A
szabadságharc és a világosi fegyverletétel
Bohus Jánost
konzervatív nézetei és bécsi udvarhoz való húzása nem akadályozta meg abban,
hogy az 1848-as pesti forradalom előtt pár nappal eltörölje a jobbágyokat sújtó
füstadót, dézsmát, robotot. A jegyző Kossuth arcképét is kifüggesztette. Nyáron
a románok között megváltozott a hangulat, ők egyértelműen az osztrákok fele
kezdtek húzni. A nagybecskereki honvéd táborba akartak katonákat toborozni, de
a románok nem akartak menni. Bohus ekkor kijelentette, hogy nem muszáj
embereket küldeni. Októberre a helyzet romlott, a lakosok fegyverkezni kezdtek,
október 10-én gyulai nemzetőröket bántalmaztak. Végül október 23-án Gál László
őrnagy vezetésével a honvédek körbevették Óvilágost, ágyúzták, majd rohammal
elfoglalták. 5 lakost kivégeztek és letartóztatták a bírót. Bohus János
elvállalta az aradi főispánságot a magyar kormányban, ezért nem tartózkodott
Világoson, amikor a fegyverletételre sor került.
Görgei több szempont
alapján választotta a fegyverletétel helyszínéül Világost. Az oroszok előtt
akarta letenni a fegyvert, csak az ő győzelmüket ismerte el. Szögyény Antónia
pedig az unokatestvére volt, aki a szabadságharc alatt ruhával, élelemmel
segítette a honvédeket, a kastélyban kórház működött. Antónia Brunszvik Teréz
kérésére lejegyezte a fegyverletétellel kapcsolatos eseményeket. Viszont írásos
megállapodás nem született Görgei és Frolov között, tanuk sem voltak, annál a
bizonyos asztalnál csak szóban állapodtak meg.
|
A világosi Bohus-kastély Görgei tanácskozó szobájával. Rajzolta Cserna Károly (forrás) |
„Görgey erre
összegyűjté táborkarát és a házban együtt volt tiszteket, és tudatta velők, hogy
ki fognak a táborba lovagolni, hogy az ott táborozó csapatokat a holnapi
katasztrófára előkészítsék.
Állítják, hogy ez
ünnepélyes módon történt meg. Egyik ezredtől a másikhoz ment; mindenütt
szónokolt, és meggyőzé őket a további védelem lehetetlenségéről, és hogy a
fegyverletételtől várható mind az országra, mind a hadseregre üdv.
Lélekrázó jelenetek
játszódtak le akkor.
Némely ezred elégeté
pompás zászlaját, mások széjjelvagdosták, és darabjait, mint ereklyéket
eloszták maguk közt; vén huszárok lelőtték lovaikat és eltörték fegyvereiket.
Sőt állítják, hogy egy közülők golyót röpített agyába.
Tény az, hogy számtalan
lövés történt, úgyhogy azon véleményben voltunk, hogy e jelenetek közt
összeütközésre került a dolog. De nem úgy volt. A hős katonák levegőbe sütötték
ki fegyvereiket, így válva meg tőlök, melyektől örökre búcsút kell venniök.”
Szögyény
Antónia tevékenysége a fegyverletétel után
A szabadságharc
leverése után Antónia továbbra is segítette a volt honvédeket. Az aradi
várbörtönben gyakran látogatta a rabokat, gyűjtéseket szervezett számukra,
emiatt Haynau többször magához hívatta. (A Haynauról alkotott általános képet
árnyalhatja, hogy 1849 decemberében alapítványt hozott létre a háborúban
megrokkant katonák számára. A segélyeket nemcsak a császár oldalán harcolók,
hanem a magyar honvédek is megkapták.) A világosi kastélyt az osztrákok
figyeltették, házkutatást is tartottak, mert úgy vélték, hogy a Szent Koronát
oda rejtették el.
Antónia a téli
időszakokban Pesten tartózkodott, szalonjában segélybizottság alakult. Az
1850-es években gyakori vendégei voltak Deák Ferenc, Eötvös József, Trefort
Ágoston és Liszt Ferenc. Támogatta az írókat, művészeket, tudósokat, ezért a
szalonja kedvelt találkozóhellyé vált. Antónia Csillagkeresztes hölgy lett, ami
a legmagasabb Habsburg női udvari kitüntetést jelentette. Olyan hölgyek
kaphatták meg, akik ősi, katolikus főnemesi családból származnak és jelentős
karitatív munkát végeznek. Három évtizedig a Pesti Jótékonysági Nőegyesület
elnöke, a közélettől 1883-ban vonul vissza a férje halálakor. 1884-ben Antónia
köztéri kutat építettet a kastély közelében, amely felett ma a szobra áll.
1890. január 5-én halt meg.
|
Bohusné Szögyény Antónia idős korában (Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 3. sz. január 19.) (forrás) |
Világosi báró Bohus László és a
világosi gazdaság
László Bohus János és
Antónia harmadik gyermeke, aki 1839. május 2-án született Pesten, ő foglalkozott
később a birtokkal. Kiváló iskolákba járt. Gondolom Antónia szerette volna, ha
a fia művelt, tudományokban jártas emberré válik. László a jénai, drezdai,
heidelbergi és lipcsei egyetemeken is megfordult. Miután elvette 1867-ben
Görgey Beátát, Világosra tért vissza, hogy a birtok igazgatásával foglalkozzon.
Két gyermekük született, Elma és Margit.
A házasság nem tartott a sírig, később elváltak.
Lászlónak nagyon fontos
volt a birtok és a szőlőművelés, sokat tett a környék gazdaságának
fellendítéséért. Az oktatás fejlesztését ugyanolyan lényegesnek tartotta, mint
az édesanyja: három iskolát alapított Világoson és iskolaszéki elnök volt. Az
Arad-Kőrösvölgyi vasútvonal létrehozásában nagy szerepet játszott, valamint az
Arad-Csanádi Egyesült Vasutak alapításában részt vett és igazgatótanácsi tag
volt. A politikában aktív szerepet játszott az 1870-es évektől. Országgyűlési
képviselő is volt. 1890-es években zöldség és gyümölcs szárító üzemet hozott
létre a gacsai birtokán, amelyet az akkori legmodernebb eszközökkel szerelt
fel.
|
Arad és Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV) állomása, háttérben a világosi vár. Az aradi Weitzer János gépgyár benzinüzemű motorkocsija. Forrás: Fortepan |
1882-ben alapította meg
a konyakgyárát, amelynek különleges terméke a dinnyelikőr volt. A MARTHY (vagy
MARTY) Konyakgyár részvénnytársaságként működött, László lett az
elnök-vezérigazgatója.A Dél-magyarországi hajlított Fabútorgyár
Részvénytárságnak egészen az 1914-ben bekövetkező haláig volt az elnöke.
Lászlónak két
szenvedélye volt: a szőlő és a fotózás. 1890. április 30-án Budapesten
rendezték meg az Első Amateur - fotográfiai kiállítást, amelynek rendezésében
Bohus László is közreműködött, mint a rendező nagybizottság alelnöke. 1911-ben
az Aradi Fotóklub II. Országos Művészi Fényképkiállításán az ő képei is
szerepeltek. A fotózásban szintén az újdonságok érdekelték, autokróm eljárással és Dufay-rendszerű dioptichrom rovátkás színlemezre is készített színes fotókat.
Szögyény Antónia szobrának
felállításáról 1908-ban határozott az aradi polgári olvasókör. 1909-ben
elfogadták Philipp István és Vass Győző pályázatát. László a kastélypark
területéből ajánlott fel egy részt a szobor felállítására, amely 1910-ben
készült el.
1922-től a konyakgyárat
a Zwack működtette, 1933-ban Aradra telepítették és összeolvasztották a pezsgőgyárral.
1945-ben államosították az aradi üzemet.
|
A szobor egy régi képen (forrás) |
A Bohus kastély ma
A kastély ma Ioan
Slavici, román író múzeumának ad otthont,
aki Világoson született 1848-ban. Emil Montia zeneszerzőnek is szenteltek
egy kiállítást, aki Világoson élt. A fegyverletételre az az asztal emlékeztet,
aminél Frolov és Görgei tárgyaltak. A kastélyt és környezetét 2014-ben
felújították.
|
A Bohus-kastély |
|
A szobor ma |
Címkék: Arad-hegyalja, Bohus, helytörténet, Szögyény Antónia, Világos