Máriaradna - 2. rész

Máriaradnai csodák és mondák

Aki az előző poszt után nem menekült  el, annak most jön a jutalom...Legendák, mondák, csodák övezik Máriaradna történetét.

A név eredete

Dugonics András Radnai történetek című művében leírja, hogyan kapta a falu a nevét. Radna Uszbu vezér lánya volt, aki Szegedet kapta jutalmul szolgálataiért. Gyula vezér a fia, Gyulafi számára feleségül kérte a lányt. Szegeden Árpád fia Jelek, aki a keresztségben az Iván nevet kapta, megtéríti Radnát. Egyébként a Dugonics szerint Solymos várát Iván építette, amely az ott fészkelő sólymokról kapta a nevét. Radna Ivántól a Mária nevet kapta. A lány úgy érezte, hogy ő már Krisztus jegyese, de Gyulafit is szerette. Iván azt tanácsolta neki, hogy menjen a Maros túlsó partjára a nagynénjéhez, akit Lippának hívtak. Radna nem ért oda, egy vadkan megtámadta és halálos sebet ejtett rajta. Az erdő és a madarak sajnálták a lányt, ezért olyan sötétek az erdők szürkületkor és énekelnek olyan szomorúan a madarak.




Szent Istvánhoz köthető legenda

Szent Istvánnal kapcsolatos legenda, hogy a király menekült a pogányok elöl, fel a radnai hegyre. Amikor áthaladt a szoroson, az beomlott utána, így menekült meg.

Az első csodatétel és a pestisjárványok

Az első csodatételről és az aradi pestisjárványokról  az előző bejegyzésben írtam, de ide is leírom, hátha valaki lemaradt róla, mert az évszámok elriasztották.

1695-ben a törökök bevették Lippát. A kolostorban feljegyezték, hogy a fővezéri sátor előtt 1100 embert végeztek ki, a nőket és gyerekeket pedig elvitték rabszolgának. A radnai kápolnát a törökök felgyújtották. A hívek az üszkös és füstölgő romok között sértetlenül találták meg a szentképet. Az égő zsindelyek viszont átszálltak a Maroson és a törökök sátraira hullottak, hatalmas tüzet okozva. A tüzet akkor sikerült eloltatniuk, amikor megölték azt a katonát, aki felgyújtotta a kápolnát. Egy katona úgy döntött, lovával átkel a folyón és elpusztítja a képet. Viszont a lova megbotlott, a lába belesüppedt a sziklába, mintha az olvadt viasz lenne, a török pedig leesett és kitörte a nyakát.
1709-ben Aradon pestis pusztított. Bummer Anna Mária harmadik napja haldoklott, amikor kijelentette, hogy a pestis Isten büntetése és csak akkor tűnik el, ha az aradiak búcsújárást rendeznek a máriaradnai kegyképhez. Az aradiak ezt megfogadták és elindultak a zarándoklatra fegyveresek kíséretében, mert a török még ott volt a Maros túlpartján. A járvány csillapodott, végül elmúlt.1738-ban ismét pestisjárvány tört ki. Ekkor döntöttek úgy az aradiak, hogy rendszeressé teszik a búcsújárást Máriaradnára.



Régi látkép (forrás)

A kővé vált szolgálólány

Egyszer egy szolgálólány szemet vetett a kegyképet övező drágakövekre, és el akarta lopni az egyiket. Az oltárra állva nyúlt a kőért, de megdermedt, nem volt képes mozdulni. A hívek térden állva imádkoztak érte addig, amíg másnap újra tudott mozogni.


Régi képeslap (forrás)

Két csodás gyógyulás


A kegyhelyen számtalan csodás gyógyulást jegyeztek fel. 1718-ban egy helyi lakos béna végtagjai meggyógyultak, 1724-ben egy kunszentmártoni, mankóval közlekedő férfi lába jött rendbe.

A következő posztban a búcsújáró hagyományokról lesz szó.


Templomtornyok

Címkék: , , ,