Máriaradnai csodák és mondák
Aki az előző poszt után nem menekült el, annak most jön a jutalom...Legendák,
mondák, csodák övezik Máriaradna történetét.
A név eredete
Dugonics András Radnai történetek című művében leírja,
hogyan kapta a falu a nevét. Radna Uszbu vezér lánya volt, aki Szegedet kapta
jutalmul szolgálataiért. Gyula vezér a fia, Gyulafi számára feleségül kérte a
lányt. Szegeden Árpád fia Jelek, aki a keresztségben az Iván nevet kapta,
megtéríti Radnát. Egyébként a Dugonics szerint Solymos várát Iván építette,
amely az ott fészkelő sólymokról kapta a nevét. Radna Ivántól a Mária nevet
kapta. A lány úgy érezte, hogy ő már Krisztus jegyese, de Gyulafit is szerette.
Iván azt tanácsolta neki, hogy menjen a Maros túlsó partjára a nagynénjéhez, akit
Lippának hívtak. Radna nem ért oda, egy vadkan megtámadta és halálos sebet
ejtett rajta. Az erdő és a madarak sajnálták a lányt, ezért olyan sötétek az
erdők szürkületkor és énekelnek olyan szomorúan a madarak.
Szent Istvánhoz köthető legenda
Szent Istvánnal kapcsolatos legenda, hogy a király menekült
a pogányok elöl, fel a radnai hegyre. Amikor áthaladt a szoroson, az beomlott
utána, így menekült meg.
Az első csodatétel és a pestisjárványok
Az első csodatételről és
az aradi pestisjárványokról az előző
bejegyzésben írtam, de ide is leírom, hátha valaki lemaradt róla, mert az
évszámok elriasztották.
1695-ben a törökök bevették Lippát. A kolostorban
feljegyezték, hogy a fővezéri sátor előtt 1100 embert végeztek ki, a nőket és
gyerekeket pedig elvitték rabszolgának. A radnai kápolnát a törökök
felgyújtották. A hívek az üszkös és füstölgő romok között sértetlenül találták
meg a szentképet. Az égő zsindelyek viszont átszálltak a Maroson és a törökök
sátraira hullottak, hatalmas tüzet okozva. A tüzet akkor sikerült eloltatniuk,
amikor megölték azt a katonát, aki felgyújtotta a kápolnát. Egy katona úgy
döntött, lovával átkel a folyón és elpusztítja a képet. Viszont a lova
megbotlott, a lába belesüppedt a sziklába, mintha az olvadt viasz lenne, a
török pedig leesett és kitörte a nyakát.
1709-ben Aradon pestis pusztított. Bummer Anna Mária
harmadik napja haldoklott, amikor kijelentette, hogy a pestis Isten büntetése
és csak akkor tűnik el, ha az aradiak búcsújárást rendeznek a máriaradnai
kegyképhez. Az aradiak ezt megfogadták és elindultak a zarándoklatra
fegyveresek kíséretében, mert a török még ott volt a Maros túlpartján. A
járvány csillapodott, végül elmúlt.1738-ban ismét pestisjárvány tört ki. Ekkor
döntöttek úgy az aradiak, hogy rendszeressé teszik a búcsújárást Máriaradnára.
A kővé vált szolgálólány
Egyszer egy szolgálólány szemet vetett a kegyképet övező
drágakövekre, és el akarta lopni az egyiket. Az oltárra állva nyúlt a kőért, de
megdermedt, nem volt képes mozdulni. A hívek térden állva imádkoztak érte
addig, amíg másnap újra tudott mozogni.
Két csodás gyógyulás
A kegyhelyen számtalan csodás gyógyulást jegyeztek fel. 1718-ban
egy helyi lakos béna végtagjai meggyógyultak, 1724-ben egy kunszentmártoni,
mankóval közlekedő férfi lába jött rendbe.
A következő posztban a búcsújáró hagyományokról lesz szó.
|
Templomtornyok |
Címkék: Arad-hegyalja, helytörténet, Máriaradna, Radna